Irányítók:

                            -elektronikus

                           -huzalellenállásos

                           -diódás                 

huzalellenállásos:

Viszonylag kis áramú autóknál alkalmazható.2 ill 3 vezetékes változatban.A 2 vezetékes változat csak gyorsitásra és lassitásra alkalmas.A 3 vezetékesnél lehetőség van fékezni (motorfék)Ha túlterheljük akkor a huzalellenállás elfüstölhet,menetzárlatos is lehet.Megfelelő terhelhetőségű  ellenálláshuzalt nehéz beszerezni . (Külföldön néhány gyártó különböző ellenállás értékű kész ellenállásokat árul.)Hüvelykujjas irányitóval nehéz, fémkarosszériás autót hajtottam ,a nagyobb áramfelvétel miatt annyira felmelegedett ,hogy égette a kezemet. A magas hőmérséklet miatt deformálódott az irányitó ,későbbtönkre is ment. Természetesen az ilyen fajta irányítókból létezik nagyobb áramerősségre is ,de a nálunk kapható szettekben ilyen nincs.

diódás:

Ez a fajta irányitó a félvezetőkön eső feszültség elvén működik.A sorba kötött diódákon diódánként kb: 0,8V esik . Azt ,hogy az irányitót milyen áramerősségre akrjuk használni az alkalmazott diódák terhelhetősége szabja meg.A sorba kötött diódák száma attól függ ,hogy milyen feszültségszinten akarjuk használni az irányitót.Ha pl:12V a feszültség akkor mondjuk 8dióda kevés, ugyanis ha 1 diódán kb:0,8V a fesz esésakkor 8 diódán kb:6,4V. A maradék feszültség igy közel 6V.Ebből következik ,hogy alaphelyzetbenaz autó nem áll meg hanem dönget félgázon.1/32 méretű autóknál minimum 15V feszültség esetén 18-20 dióda kell.Ez nem egy helytakarékos megoldás,viszont megbizható(nehezen megy tönkre).meghibásodás esetén dióda cserével könnyen javitható.Külföldön nagyon népszerű irányitófajta.(nálunk nem is kapható)A fékezős irányitó itt is 3 vezetékes.

Elktronikus:

Az elktronikus irányitók lehetnek analóg ill digitális kivitelűek.

analóg:

Az analóg irányitóknál általában egy nagyobb áramú tranzisztort vezérlünk áteresztő üzemben.Az irányitókar mozgatásával nem közvetlenül az autót hanem kis árammal az áteresztő tranzisztort vezéreljük ezáltal nagyobb áramú autókat is simán irányithatunk.Azt hogy mekkora a max kivehető áram a tranzisztor teljesitménye szabja meg.Ezeknél az irányitóknál egyszerűen megoldható a kime-nő feszültség nagyságának állithatósága. (Autótól és pályától függően beállithatjuk a max sebességetés igy sokkal finomabban adagolhatjuk a gázt.)

digitális:

Ma ez a legjobb irányitó fajta.Minden paraméter beállitható.(gyorsitás meredeksége,fékezés erőssége,stb...)A digitális irányitókkal csak digitális autókat lehet irányitani!Ezen irányitók hátránya hogy a barkácsolni vágyók nem tudják javitgatni tuningolni... ugyanis a digis irányitokon nincs mit javitani mindent tudnak.

ÁRAMELLÁTÁS II

Fontos még azt is tudni ,hogy minél nagyobb a pályánk, annál nagyobb a

feszültségesés amit a betáplálástól legtávolabbi ponton mérni tudunk.

Ezt akkor vesszük észre legjobban ha nagyobb áramfelvételű autónk van,

ugyanis a feszültségesés annál nagyobb minél nagyobb a fogyasztott áram.

Általában azt mondjuk ,hogy a réz a legjobb áramvezető de sajnos

 a gyári pályák vezetősínjei nem rézből készülnek.(mágnes!!)

Rossz vezetőképesség=nagyobb feszültségesés

Tovább növeli a feszültségesést még a pályaillesztések átmeneti ellenállása is.

Minél több illesztés =nagyobb feszültségesés

Ezt a feszültségesést áthidalandó a pálya legtávolabbi pontját

vezetékkel össze kell kötni a betáplálási pontal.

Fa pályák egyik nagy előnye ,hogy általában a vezetősíneket

a pálya egész hosszában egy darabban fektetik le.(nincs felesleges illesztés)

És naná ,hogy réz vezető síneket használnak.

Ezeken a pályákon nem segít a plusz tapadásban a MÁGNES.

ÁRAMELLÁTÁS

Egyenlőre a terepasztal készítése megállt idő hiányában

Ezért most az áramellátásról írok egy kicsit.

Az első és nagyon fontos dolog ha valaki autópályát épít az áramellátás.

Először is tisztázni kell ,hogy milyen méretarányú (1/43 , 1/32 , 1/24)

 autókat szeretnénk használni  a pályán.Az 1/43 kissebb kategóriás au-

tók eleve méretük miatt kissebb áramigényűek.Az 1/32 méretű autók

esetében már ngyobb az áramfelvétel.Az sem  mindegy ,hogy hány sávos

a pályánk.Ha igazán jól akarunk eljárni akkor minden egyes sávot

külön egymástól teljesen függetlenül kell megtáplálnunk.(külön trafók!)

Egy trafós rendszer esetén ugyanis fellép a veszély ,hogy az autók kü-

lönböző gyorsítási szakaszokban illetve fékezéseknél beterhelnek , "meg

húzzák" a trafót ,igy az autók egymástól veszik el az energiát.

a legegyszerűbb táp.                                                                                      

Megol-dás lehet még egy gazdaságtalanul túlméretezett táp is,de ez a megol-

dás drága és nem éppen helytakarékos.Én személy szerint a sávonkénti

tápokat részesítem előnyben.Ebben az esetben több (az én esetemben 2)

kissebb tápot kell beiktatni.Igaz duplázódik az egyenirányítás is , de

ma már ezek filléres dolgok.Ami igazából sokba kerül az a transzformátor.

DE! Mivel kicsi trafókra van szükségünk két kis trafó még mindíg olcsóbb

mint egy jó nagy. Ha tehetjük bármilyen kiszuperált készülékből kiszerlhetünk,

kisméretű kb 60-100W-os trafókat.A méretezésnél még vegyük figyelem-

be ,hogy minél több áramot veszünk ki a tápból annál nagyobb a fe-

szültségesés,mivel nem stabilizált áramforrásunk van.Ezért megfelelő mérték-

ben túl kell méretezni a tápegységünket.Mivel villanymotorokról van szó

számolnunk kell a sok hirtelen áramcsúccsal.Megmértem a nehezebb autók

max. áramfelvételét gyorsításkor és közel a duplájára méreteztem a trafót.

(az 1/32-es autók is vígan száguldanak.)

Ha  egy pályán több méretarányt is használni akarunk felmerül az igény

a feszültség állíthatóságára is.Ugyanis vannak olyan 1/43-as autók amik

 névleges feszültsége kb:7Volt de van amelyik kb:12Voltos .1/32-es mé-

retűeknél 18Volt is megengedett.Én ezt úgy oldottam meg hogy a tápegység

fix 21V-os és az irányitókon állítható a feszültség nagysága.(max gáz)

egy egyszerű állítható táp,persze még 1000 különféle megoldás is létezik.

így készült:

A kis fahidat vékony lécekből vágtam ki és gél ragasztóval

raktam össze,ezután sötétbarna akril festékkel festettem be.

Így jobban látszik a fa erezete.

A hídpillér amit gipszből alakítottam ki.

Meg egy kis sziklás partoldal.

FŰRAGASZTÁS!

Először bepermetezzük a felületet.(elhigított faragasztóval)

Utána megsózzuk a terpet a fű szóróanyaggal.

Ezután megint permetezünk.

aztán porcukorszoróval meghintjük egy kis szálas tavaszi szóróanyaggal.

Megint permetezünk

Így készült...

Itt elmesélem hogyan építem a terepasztalomat. Még jelenleg nincs készen, idő és ötlethiány miatt.

 335 cm hosszú és 180 cm széles. Hogy hol találtam helyet egy ekkora asztalnak? Mivel a ház szobáiból egy sem volt feláldozható hát a garázsban. Amikor nem kedvenc időtöltésemnek hódolok akkor egy kis villanymotor felhúzza a mennyezetre, hogy ne legyen útban. Most is épp lóg az autóm felett.

Magát az asztalt OSB lapból raktam össze. Ezután több nyomvonalat is kipróbáltam

Miután eldöntöttem melyik pálya nyomvonal lenne a legmegfelelőbb, fából elkészítettem a tartókonzolokat. (már ami a magasabb pályarészeket tartja.)

A domborzat testét vastag kartonpapírból  ragasztottam össze. (építési ragasztóval)

Ezután a domborzatot vastagon bevontam újságpapírral azután pedig csomagoló papírral. (legcélszerűbb sűrű tapétaragasztót használni e műveleteknél.) Amikor már itt tartunk végül is kész a kopasz domborzat. Ha sziklás részeket is szeretnénk akkor ezeket a részeket modellgipsszel kenjük be és alakítsuk ki a sziklákat. (gyorsan!)

A kőfalat úgy csináltam ,hogy a gipszet elhúztam simára és amikor megkötött lefestettem szürkére. Aztán fogtam egy vékony karctűt és egyenként kifaragtam a téglákat. ( sziszi-fuszi de klasz ) Modellvasutasok által használt műfüvet használtam ( szórósat ). Ezt úgy ragasztottam le ,hogy faipari ragasztót elhigítottam sok vízzel, aztán betöltöttem permetezős flakonba. Olyan lesz mint a beton.

                                                                                                                            folyt .köv.